MENTORÁLÁS_1-12. FOGLALKOZÁS
1.
A csoportba jó képességű gyermekeket válogattunk. Bár értelmi képességük közel azonos színvonalú, mindegyiküknek megvannak a saját erősségei és gyengeségei. Az első mentorálás alkalmával a tantárgyfüggetlen képességfejlesztésre helyeztük a hangsúlyt. A feladatok különböző nehézségűek voltak. A munkavégzés során újfajta munkaformákat, kooperatív technikákat alkalmaztunk. A tanulók találkoztak a hétköznapi élettel kapcsolatos, gyakorlatias feladatokkal, de oldottak meg fejtörőket, szókirakót, totót is. A rejtvények, fejlesztő játékok nagyon izgalmasak voltak a gyerekek számára munkavégzés során jól tükröződött minden gyermek személyiségjegye. A lányok, Niki, Hanna és Inez még a játékos feladatok végzése közben is hangsúlyt fektettek a pontos, precíz munkára. Flóri szokásához híven minden feladatot nagyon gyorsan akart elvégezni, így a kapkodás miatt sokkal nagyobb százalékban hibázott, mint a többiek. Amikor párban dolgozott Hannával, jó hatással volt rá társa megfontoltsága, lassabb munkatempója. Lóri saját komótos, lassú tempójában dolgozott. Az önálló feladatok végzésénél ő nem tudta időre befejezni a munkát. Páros munka során nagy segítség volt számára egy társ határozott, lendületes munkavégzése. Vivien munkatempója lassú volt, így gyakran nem tudta befejezni időre az adott feladatot. Patrik és Peti munkájára a gyorsaság és a felületesség volt a jellemző.
2.
Ebben a csoportban az olvasási képesség fejlesztésére kell nagy hangsúlyt fektetni, hiszen a csoport tagjai gyengébben olvasnak az átlagosnál. A szövegértő képesség fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel az olvasástechnika eszközszintű használata. A mentorálás alkalmával olvasási gyakorlatokkal foglalkoztunk. A hangos olvasás különböző technikákkal való gyakorlását tűztük ki célul. A gyakorlatok során különböző módszerekkel, változatos munkaformában: egyénileg, páros és csoport munkában dolgoztak a tanulók. A csoport tagjai közül Dominiknak a legjobb és a legbiztosabb az olvasási technikája. Így az óra végére a legnagyobb sikerélménye neki volt. Misi olvasási tempója elég lassú, bátortalan. A páros olvasási gyakorlatok során sokkal bátrabban olvasott, mint egyedül. A társa erősítette őt gyengeségében. Szandi olvas a leggyengébben a csoportból. Ő valószínűleg diszlexiás, szakértői bizottsághoz küldik vizsgálatra. Vele a hibajelölő olvasást gyakoroltuk. A gyakorlatok során egyre bátrabban olvasott, s önbizalma is erősödött. Péter összefüggően, de kapkodva, felületesen olvas. Nála a tökéletesítő technikát gyakoroltuk. Fannival a gyorsolvasási gyakorlatokat végeztünk, mivel az ő olvasása folyamatos és többnyire pontos is. A foglalkozás jó hangulatban telt. A gyerekek örültek annak, hogy több figyelem fordul feléjük, és több a sikerélményük, mint a tanórákon. Nagyon fontos feladat minden tanítási órán a hangos olvasás gyakoroltatása! Hiszen a jó olvasás a tanulás alapja.
3.
A csoportba közel azonos képességű gyerekeket válogattunk, így a foglalkozások során lehetőség van az azonos területek fejlesztésére. A foglalkozás során az analizáló-szintetizáló képesség fejlesztésével foglalkoztunk. A foglalkozás célja volt a különböző típusú szövegek tartalmi és formai elemzése. Vizsgáltuk a szöveg rétegeit. s fontos feladat volt a mondanivaló kibontása, az írói üzenet megfogalmazása.
A feladatok végzése során változatos munkaformákat alkalmaztunk. Egyénileg, páros munkában és csoport munkában is dolgoztak a gyerekek.
Leggyorsabban és a legpontosabban Dominika dolgozott. Ő nagy segítség volt társai számára a páros és a csoportos feladatok elvégzésénél is.
Szintén jól dolgozott Zsófi is, bár ő bizonyos feladattípusok esetében pl. vázlatkészítés segítséget igényelt.
Vivien munkatempója lassú volt, így gyakran nem tudta befejezni időre az adott feladatot. Patrik és Peti munkájára a gyorsaság és a felületesség volt a jellemző. A foglalkozás végén értékeltük a végzett munkát, és megbeszéltük, hogy kinek milyen területeken kell jobban teljesítenie.
4.
A foglalkozáson a Közép- Magyarország című kompetenciafejlesztő feladatsort kezdtük el a tanulókkal. Helyesírási hibák javításával kezdtük, majd diagram elemzése során a földrajz atlasz használatát gyakoroltuk. Ezzel a feladattípussal a logikai gondolkodás fejlesztése volt a cél. Kíváncsi voltam arra, hogy egyéni, majd páros munkában mennyire képesek a diagramok és grafikonok elemzésére. Flórián Niki irányításával egészen ügyesen oldotta meg a feladatot. Inez pedig Lórit próbálta segíteni a munkában. Lóri munkatempója nagyon lassú volt, így a feladatmegoldás során gyakran lemaradt, sokat kérdezett. Hanna munkatempója folyamatosan javul. Majd matematikai kompetenciát fejlesztő feladatot oldottak meg a tanulók. A szöveges matematika feladatból minden tanuló könnyen ki tudta keresni az adatokat, az egyszerű számításokat jól elvégezték. Az összetett feladatok során a következtetések levonására nem mindegyik tanuló volt képes. Tanári irányítással a lányok sikeresen kiszámolták a kért adatokat. Lóri és Flórián fejlesztésre szorul ezen a területen. Biztonsággal kevés számú elem összehasonlítására képesek, a nagyszámú elemek összehasonlítása esetén elbizonytalanodnak, és előfordul, hogy a feladatot félbe hagyják. Az összehasonlítás képességének fejlesztésével úgy érzem, hogy folyamatosan foglalkoznunk kell.
5.
A foglalkozáson a szövegértő képesség fejlesztésével foglalkoztunk a csoportban. A feldolgozandó szövegek igazodtak a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődési körükhöz.
Három szövegtípust gyakoroltunk. Először az elbeszélő típusú szöveget olvasták el a gyerekek láncolvasás segítségével. A feladatok között szerepelt egyszerű feleletválasztós és igaz- hamis típusú feladat. Ezek a feladatok Dominik és Szandi számára nem jelentettek gondot, de Misi ezeket is csak segítséggel tudta elvégezni. Ő önállóan nem igazán képes a feladatmegoldásra. Peti és Fanni többnyire önállóan dolgozott, de gyakran hibáztak. A magyarázó típusú szöveg feldolgozása lényegesen nehezebb feladat volt a gyerekek számára. Ezek a szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk a z információközlés. Ennek a szövegtípusnak a feldolgozása azért nélkülözhetetlen, mert a tankönyvi szövegek többsége ehhez a szövegtípushoz tartozik. Páros munkában dolgoztak, és a tanulói magyarázat fontos szerepet kapott. Dominik a fiúknak magyarázott, Szandi pedig Fanninak. Szívesen alkalmazom ezt a módszert, mert a magyarázó tanuló sikerélményhez jut, s ez jobb teljesítményre sarkallja. A harmadik szövegtípus a dokumentumszöveg volt. Egy szórólapot értelmeztek a tanulók. Az adatok kikeresése minden tanuló számára könnyű feladatnak bizonyult.
6.
A foglalkozáson a Játsszunk színházat című kompetenciaalapú feladatsor megoldását kezdtük el a tanulókkal. Minden feladat valamilyen módon kapcsolódott a színházhoz. Helyesírási gyakorlatokkal kezdtük, majd a szövegértés fejlesztése mellett a matematikai kompetencia fejlesztésével foglalkoztunk. Páros, egyéni és csoportmunka alkalmazásával tevékenykedtek a gyerekek. A feladatmegoldások során Dominika nagyon pontosan és aránylag gyorsan dolgozott. A páros feladatokban tompította Peti felületességét és segítette őt a jobb eredmény elérésére. Zsófi munkájában látványos fejlődést látok. Ő az a típusú tanuló, aki órán meghúzódik, csendben marad, engedi érvényesülni a jobb képességű, bátrabb tanulókat. A mentorálás számára lehetőséget biztosít arra, hogy önbizalma fejlődjön, és a hasonló képességű gyerekek között merjen szerepelni. Patrik és Peti az összetett feladatok megoldása során gyakran igényelt segítséget. Munkájukra még mindig a kapkodás és a felületesség a jellemző. Vivien egy olyan típusú gyerek, aki egyedül szeret dolgozni. Páros munka alkalmával is többnyire egyedül dolgozik, nem szívesen osztja meg gondolatait társaival. A társas kompetenciák terén még van mit fejlődnie. Ezen fogunk dolgozni a következő foglalkozásokon is.
7.
A mentorálás alkalmával a lényeglátás, lényegkiemelő képesség fejlesztését tűztem ki célul. A magyarázó-értelmező szöveg feldolgozása során minden tanuló képes volt a tartalom felidézésére, a mondanivaló rövid megfogalmazására. Irányított kérdések segítségével dolgoztuk fel a szöveget. A vázlatkészítés során Flóri és Lóránt tanári segítséget igényelt. A mondat befejezéses és szöveg kiegészítéses feladatoknál önállóan nem igazán tudtak dolgozni. Útmutatásra, irányításra, segítségre volt szükségük. Azt a módszert választottuk, hogy bekarikáztuk a „nyitott mondatra” utaló szövegrészeket. Ezt követően megkerestük a bekezdések tételmondatát. Aláhúztuk, majd a tanulók saját szavaikkal megpróbálták a lényeget összefoglalni. A gondolatok rendezéséhez táblázatot készítettünk. A rendszerezés képességének elsajátítása minden tantárgy esetében, de különösen a természettudományos tárgyak tanulásánál lesz majd a segítségükre. Hanna, Niki és Inez önállóan is képes volt a lényeg kiemelésére. Sikeresen ki tudták egészíteni a hiányos mondatokat. Kevés irányítással képesek voltak a szövegben előforduló ábrák és grafikonok értelmezésére.
8.
A csoport tagjai számára továbbra is nélkülözhetetlen volt az értő olvasás fejlesztése. A hosszabb szövegek feldolgozásánál Misi még mindig koncentrált figyelem nélkül, mechanikusan olvas. Önállóan nem tud dolgozni, irányításra szorul. Csoport és páros munkában társai ügyesen tudják őt segíteni, irányítani. A többi tanuló lényeglátása az értő olvasás fejlődésével sokat javult. Kulcsfogalmak és lényegkiemelés terén Dominik és Fanni előrébb lépett, Szandi és Peti továbbra is segítséget igényel.
A csoport minden tagjára jellemző, hogy a figyelem terjedelme rövid intervallumú, alacsony a monotonitástűrésük, kitartásuk a rövid idejű feladatmegoldásra elég. Ezért a foglalkozás további részében koncentrációs gyakorlatokat végeztünk. A memóriajátékok, labirintusjátékok, rejtvények nemcsak jó szórakozást jelentettek a gyerekek számára, hanem egy-egy feladat esetében a figyelem tartóssága nőtt. Igaz ez Misi és Fanni esetében nagyon hangulatfüggő volt. A későbbiekben ez a terület még fejlesztést igényel.
9.
A foglalkozáson az előző órán elkezdett kompetenciafejlesztő feladatsorok második részével foglalkoztunk. A téma továbbra is a színház világa volt. Egy rövid szöveget dolgoztunk fel a Shakespeare korabeli Globe színházról. A szöveg feldolgozásakor különböző feladattípusokat alkalmaztunk. Mindig az adott szöveg, a tanulók szövegértési szintje határozza meg, hogy melyek ezek. Az említett részletnél a tanulók feladata volt kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása, a tételmondat kikeresése, a válasz alapján kérdés megfogalmazása. Mindegyik tanuló a helyes választ karikázta be. A tételmondat megkeresése sem okozott problémát egyik gyermeknek sem. A kérdés megfogalmazása már nagyobb nehézséget jelentett a számukra. Nagyon nehéz, talán az egyik legnehezebb feladat igazán jó kérdést feltenni.
Peti és Dominika megfelelően teljesítette ezt a feladatot. A többiek esetében nem igazán sikerült a lényeget megragadni. Tanári segítséggel, irányított kérdésekkel végül mégis sikerült jó kérdéseket megfogalmazni. A foglalkozás további részében matematikai kompetencia feladatokat oldottak meg a tanulók páros és csoportmunkában. Ezekben a feladatokban Zsófi és Dominika teljesítettek a legjobban. Patrik, Peti és Vivien számításai többször voltak pontatlanok.
A figyelem fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk!
10.
A foglalkozáson a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével foglalkoztunk a csoportban. Az elemzett szövegekben szükség volt az ok-okozati összefüggések felismerésére.
Az előzmények-következmények feltárására, események sorba rendezésére. Csoportmunkában dolgoztak a tanulók.
Inez ebben a feladatban nagyon ügyesen irányította, segítette Lóri és Flóri munkáját. Megfelelő munkatempót diktálva Flórián sietségét lassította, míg Lórit gyorsabb munkavégzésre sarkallta. Hanna és Niki ügyesen, egyetértésben tudott együtt dolgozni.
Az olyan típusú feladatoknál, ahol a történet továbbgondolására volt szükség a kreativitásé volt a főszerep. Itt szinte minden tanuló jól teljesített, egyedül Flóriánnak volt szüksége egy kis tanári segítségre. A foglalkozás további részében fejlesztő játékokat játszottunk. Ezeket nagyon kedvelik a gyerekek, és önfeledten, jó kedvvel vesznek részt a feladatokban.
11.
A foglalkozás alkalmával a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését tűztem ki célul. Kompetenciafejlesztő feladatlap segítségével a szövegben a tanulók feladata volt az ok- okozati összefüggések megkeresése, az események sorba rendezése, előzmény –következmény feltárása. Dominik és Péter feladatul kapta a helyszín és az idő megállapítását, a szereplők jellemzését, a tartalom felidézését. Az olvasott szöveget megértették. Tanári kérdésekre adott válaszaik nagyrészt jók voltak. Lényegesen nagyobb nehézséget jelentett Szandi és Fanni számára az ok- okozati összefüggések felismerése. Igaz- hamis állítások megválaszolásával, játékos feladatokkal, rejtvények megoldásával próbáltuk ezt a területet fejleszteni. A nehezebb feladatok megoldásánál egyértelműen igényelték a tanári segítséget. Dominik, Fanni és Peti esetében ez a terület további fejlesztést igényel. Szandi számára csak az olvasás okozott problémát. Ő hallás után ügyesen dolgozik, elég logikusan gondolkodik. Az ok-okozati összefüggések egy részét eredményesen felismeri, jó következtetéseket von le. Misi önállóan nem képes az ilyen típusú feladatok elvégzésére, még tanári irányítással is csak csekély eredménnyel.
12.
A foglalkozáson a logikai gondolkodás fejlesztésével foglalkoztunk. Olyan kompetencia alapú feladatokat válogattam össze, melyek a hétköznapi élettel kapcsolatos gyakorlatias feladatokat is tartalmaztak. Az ilyen típusú feladatok megoldásában, ahol a józan paraszti észre, a talpraesettségre volt szükség Patrik és Peti volt a legügyesebb. Ők két lábbal állnak a földön, és ügyesen eligazodnak a világ dolgaiban. Dominika, Zsófi és Vivien ezekben a feladatokban kevésbé teljesítettek jól.
Az újságkivágások, a kompetenciafejlesztő feladatok, különböző logikai feladatok végzése során megfordult a helyzet. A lányok itt sokkal eredményesebben dolgoztak. Grafikonok, diagramok értékeinek leolvasására Zsófi és Dominika önállóan képes. Vivien, Peti és Patrik kevés segítséget igényel. Az adatok elemzését páros munkában végezték. Dominika Vivien és Patrik munkáját segítette. Zsófi pedig Peti gyengeségeit próbálta erősíteni. A foglalkozás végén megállapítottuk, hogy a logikai gondolkodás fejlesztése minden tanuló számára fontos és szükséges.
